J. R. Ward: A vadállat SPOILER ALERT!!!!!!!
Oké!! Hivatalosan is
kijelenthetem, hogy ez a Nő tud valamit! Higgyétek el! Úgy nyitottam ki a
könyvet, mintha régi ismerősöket üdvözöltem volna. És, ha belegondolunk –
hányadik könyv is volt ez, 14?! WHAT THE… - ez már 14 év házasságnak felel meg!!!!!
{{részemről legalábbis xD}}
Oké, oké! Kezdjük az elején!
(előre is elnézést, kedves
Olvasó, de most összefüggéstelenül fogom leírni, ami eszembe jut, mert ez a
könyv – is! – kikészített)
Szóval! Amikor először a kezembe
fogtam J.R.Ward első könyvét – ne kérdezd, hogy mikor volt ez…jó pár éve :D –
akkor annyira beleszerettem ezekbe a humorral fűzerezett, szeretetbombákba,
hogy azt elmondani nem lehet! Igazából nekem J. R. Ward neve már garancia a jó
könyvre…főleg, ha az alcím Fekete Tőr Testvériség! Yup,true story!
Mint egész eddigi FTT
pályafutásom során most ennél a könyvnél átmentem az alábbi fázisokon:
- öröm és könyvszaglászás! mert az új könyveket igenis meg kell szagolni
- aztán a boldogság érzete, hogy ismét FTT könyvet olvasok
- a megrökönyödés (kezdetek o.o)
- megkönnyebüllés
- sírás
- üvöltözés (MIÉÉÉÉÉÉÉÉÉRT?!NEM OLVASOK TÖBBET AZ ÍRÓNŐTŐL! WÁÁÁ~)
- hangos nevetés (fürdőszoba :D szerintem ez mindent elmond)
- ,,utálom ezt a könyvet” felkiálltás
- ,,jajj, istenem, imádom ezt a könyvet” ;-;
- befejezés :D
Igen, hölgyeim és uraim, ez mind
megtörtént :D
Na de
térjünk vissza a forgatókönyvhöz! Az első könyvekben még leginkább a
vámpírvilágot ismertük meg, valamint mindenki párra talált. Mindenki történetét
megismerhettük, a pozitívval és a negatívval egyetemben. Voltak ott is sírások,
rívások, de valahogy ott leginkább az volt a legfontosabb szempont, hogy mindenki
megtalálja a párját. Véleményem szerint a mostani részekben még jobban ráment ezekre
a dolgokra.
Ez alól a Vadállat sem volt
kivétel…
Rhage és Mary, a két cukorfalat
történetét folytathattuk ebben a kötetben. Itt eléggé spoileresre fordulnak a
dolgok szóval, kérlek, ha még nem olvastad a könyvet, akkor most fordulj
vissza. Itt vagy még? Remek, akkor essünk neki.
Szóval, akik benn élnek az FTT
világában, azok tudhatják, hogy Marynek nem lehet gyermeke az Őrzővel kötött
egyesség miatt. Ezt a témát tárgyalja ki ebben a részben. Rengeteg volt benn a
gyász, a felemésztett és ki nem mondott érzelem.
Érdekes volt látni ezeket a
,,tulajdonságokat”, ,,jelenségeket”, mert ezzel is azt bizonyította számomra,
hogy ezek a kis majmócák igenis emberi oldalról lettek megközelítve – ismét! :D
– amit annyira, de annyira nem bántam, hogy azt elmondani nem lehet :D
Mindenki máshogy birkózik meg a
gyásszal. Nincsen recept, hogy mi az, amivel átlendülhetsz a dolgokon. Hogy
miért? Mert örökké veled marad. Ennyi az egész. Marynek volt egy jelenete,
amikor próbálta elmagyarázni, hogy mindenki tudni akarja, hogy jól van-e? Ez a
kérdés szerintem mindenkinek megfordult a fejében. Nos, a könyv is igazolta a
legnagyobb félelmem, vagyis, hogy nem leszel teljesen jól. Nem leszel teljesen
jól, mert a fájdalom végig ott marad, ami emlékeztetőül szolgál. Csak idővel
könnyebb lesz az elfogadás. Lehet fájni fog, de engedd, hogy fájjon. Ez segít lépni egyet előre.
Nincs rosszabb, mint magadban tartani...
Ragyogóan végig vezette ezt az
írónő. Minden egyes szakaszt, ami a feldolgozáshoz vezet. Számomra ez a könyv
most hatalmas segítség volt ebből a szempontból. Fogalmam sem volt mi rejlik a
borító mögött, de valamilyen okból kifolyólag erős késztetést éreztem, hogy EZT
a könyvet olvassam el és ne mást!
A karaktereket tekintve Rhage számomra
nagy meglepetés volt. Ez az ölelgetni való nagy mackó a háziállatával fantasztikusan
szerepelt most előttem. Őszinte leszek, nekem nem Rhage a nagy kedvenc – bocsi Rhage
:P – de most hatalmasat nőtt a szememben. Azt az odaadást, amit a kislány felé
mutatott és a fele felé….konkrétan olvadoztam. Amikor először ,,megismertem”
őt, akkor azt gondoltam, hogy egy tipikus szexy bácsi, aki persze kedves és
humoros és szeret gondoskodni másokról. De ebben a könyvben a karakter level 100000000000-re lépett és nem fog onnan tágítani.
Mary, Mary, Mary. Annyi nőnek
kell ezzel a problémával küzdenie, amivel neked kellett a történetben. Csodálom
Mary karakterét. Igazi példakép lehet. Erős volt, kitartott és nem adta fel.
Segített holott neki is segítségre lett volna szüksége, de az erejét inkább
másnak adta. Kedvelem őt. Mindig is kedveltem, de itt ő is egy olyan oldalát
mutatta meg nekem, amire a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna. Mindig
is tudtam, hogy a páros közül Mary a józanabb…na, valami nem változik :D
Bitty! Istenem, ez a kislány
megvett kilóra, ugyanúgy, ahogy a testvéreket *-* Elég lenne csak rám néznie és kérhet
bármit. Mondom bármit! Nem érdekelne!
Végezetül ismét egy letehetetlen
könyvet olvastam Wardtól és már annyira kijárt ez a kis érzelmi hullámvasút!
Főleg azzal a tanulsággal, amit kaptam! Soha nem felejtem el ezt a részt sem!
My body is ready for the next one!!!!!
Kedvenc jelenet:
- Rhage vezetni tanítja Bitty-t
- Rhage zakózik a fürdőben XD
- A kishableány díszítés XD
- A ,,különleges” étek Rhage számára xD
- Bitty mindenkit levesz a lábáról (esküszöm ezeknek a kétajtós szekrényeknek az elérzékenyülése a kiscsaj miatt….felbecsülhetetlen :D )
- Bitty megöleli a nevelőszülőket
- Bitty megkérdezi, hogy Rhage lesz-e az apukája *-*
- és a legfontosabb számomra: Bitty anyának szólítja Maryt *-*
Dal, ami szerintem legjobban
kifejezi a könyvet:
Képek forrása:
https://www.rtbookreviews.com/blog/84593/jr-ward-reveals-beast-cover
http://tigerbeat.com/2016/11/lilly-singh-what-percent-are-you-quiz/
https://hu.pinterest.com/pin/356699232982749787/
https://hu.pinterest.com/pin/209910032609378653/
https://hu.pinterest.com/pin/499547783661359175/
https://weheartit.com/entry/252246689
Megjegyzések
Megjegyzés küldése